A nagypályás labdarúgásban negyvenöt perc egy mérkőzés félidejének időtartama, a gombfociéban pedig tizenhárom. De mit jelent a plusz? A futballban a játékvezető által elrendelt hosszabbítást, míg nekünk, szegedi gombfocisoknak jelen esetben azt a nemes alkalmat, hogy a hagyományainkat megőrizve immáron negyvenöt évvel az első kiírást követően, elődeink emléke előtt tisztelegve újra harcba szállhattunk a városi bajnoki címért.

Délelőtt 09.00 órára mindenki játékra jelentkezett a helyszínen, egymás üdvözlése és az ilyenkor szokásos pohárcsörgés után sebtében párok alakultak, hiszen pakolni való akadt bőven. Sebaj, a székek, asztalok, pályák rakodása közben a régi barátoknak lehetősége nyílt egy kis beszélgetésre, esélylatolgatásra, így legalább gyorsabban haladt a versenyterem berendezése. A házigazdák mellett a vajdasági és maroslelei vendégek is rendben megérkeztek és a rövid megnyitó beszéd után tizenhét felnőtt és három ifjúsági résztvevővel kezdetét vette a küzdelem.

A kicsik oda - vissza rendszerben gyűjthettek egymás ellen pontokat, míg a nagyok egy ötfős és két hatfős csoportból juthattak tovább a legjobb nyolc versenyző közé, ahol újabb, két négyfős csoportban folytatták főágbeli szereplésüket, majd az elért eredménynek megfelelően a végén helyosztó mérkőzések következtek. A kiesettekre a vigaszágon hasonló módon vártak újabb megmérettetések.

Az „A” jelű csoportban Kiss István új felszerelését próbálgatva sikerrel vette az akadályt, mellette Plemic Stevan tudott odaérni a még biztos továbbjutást érő pozícióba. Deme Gyula éppen csak elcsípte a jobban szereplő harmadikoknak járó helyek egyikét és ezzel beosont a felsőházba. Nem zárta jól a selejtezőket Papp-Takács Sándor és Ürmös Mihály sem, ők győzelem nélkül pottyantak ki.

A „B” jelű csoportban Horváth Imre hozta a kötelezőt a koncentrált Najror Zoltán előtt. Olajos Csaba tartott igényt a harmadikoknak járó másik helyezésre, ennek elsősorban a mérsékelten szereplő Németi Csaba, Gyenes Gábor és Aszalós László látta a kárát.

A „C” jelű csoportot Priszlinger Zoltán kézben tartotta, de a rekorder Dávid László is meggyőző volt. Kevés lőtt gólja miatt a nap vesztese Börcsök László lett, vele együtt került az alsóházba Szabó Endre, miként Maczelka Lászlónak és Aszalós Attilának sem volt oka különösebb örömre, legfeljebb a pihenést nyújtó 12.50 óráig tartó nagyszünet.

A nyolc között Horváth Imre lelépte ellenfeleit, imponáló magabiztossággal került be a fináléba, ahol megérdemelten szerezte meg az aranyérmet. Nagy meglepetésre döntőbe jutott a formába lendült Deme Gyula, aki fővárosi riválisával szemben 0-2 arányban maradt alul, de a rendezői feladatok fáradtságán túl mégis tudott örülni az ezüstéremnek. A körbeveréseknek köszönhetően Olajos Csaba vívhatta a bronzcsatát Najror Zoltánnal, a párbajt a rendes játékidőben elért 1-1-es döntetlen után 3-2 arányban előbbi nyerte meg. A vigaszdíjért Németi Csaba és Papp-Takács Sándor győzelmekkel kikövezett úton futott versenyt, kettejük közül utóbbi járt nagyobb sikerrel. Az utánpótlás kategóriában Mészáros Ferenc szerezte meg az elsőséget, mögötte Pócza Gábor és Balázs Máté végzett.

Az ünnepélyes eredményhirdetést követően a torna 16.00 órakor befejeződött. Utána átvonultunk az edzéstermünkbe, ahol az elnökség évértékelőjének meghallgatása közben került sor a vacsora elfogyasztására.

Részletesen a Versenyeredmények / Szeged Városi Egyéni Bajnokság a Dukai - testvérek emlékére 2014 címszó alatt tájékozódjon.