Március elején a Józsefvárosi Roma Önkormányzat Vajdahunyad utcai termében vette kezdetét a Magyar Asztali - Labdarúgó Szövetség másodosztályú csapatbajnokságának 2015. évi küzdelemsorozata.

Szili Balázs, az országos szervezet elnöke a facebook közösségi portálon keresztül a szezonnyitó előtt egy hosszabb írásában boncolgatta az NB II. idei tíz résztvevőjének játékerejét, előzetes esélylatolgatásában a marosvásárhelyi, a szigetszentmiklósi, a szegedi és a csokonyavisontai együtteseket említette meg favoritként. Útra keltünk, hogy megpróbáljunk rászolgálni a megtisztelő szavakra, hogy ez miként sikerült, az alábbi beszámolóból kiderül.

Az első fordulóban a kellemetlen stílusú, mindenkire veszélyes Modern SE ellen játszottunk, Priszlinger és Plemic gólt sem kapott, kettős győzelmükkel nagyban hozzájárultak a 14-2 arányú sikerünkhöz. Másodszorra a szintén mumusként számon tartott Rózsadomb Bázis SE következett a sorban, ezúttal Najror és Priszlinger tudott duplázni, így teljesen megérdemelt 12-4 arányú diadalt arattunk. Harmadik összecsapásunkon a jó nevekből álló DÖKE - Komló II. alakulatával találtuk szemben magunkat, alapfelállásunk hibátlan produkciója után a cseréink, Papp-Takács és Bánfalvi is remekül helytálltak, a végére 12-4 arányban múltuk felül a mecsekaljaiakat. Negyedik meccsünkön az újonc Erzsébetvárosi SE III. gárdájával találkoztunk, nagy csatában nyertünk 9-7 arányban, a szerbiai válogatott Najror és Plemic kitűnő formát mutatott. Ötödik alkalommal a rutinos Palotai Csokonai ALE gombfocistáin léptünk túl 11-5 arányban a vártnál könnyebben, Najror és Priszlinger újfent ellenállhatatlan volt. A szombati versenynapot követően a fentiekből adódóan jóleső fáradtsággal tértünk nyugovóra szálláshelyünkön, ahol a közösen elfogyasztott vacsora véget nem érő beszélgetéseinél kiderítettük, hogy reményteljesen tekinthetünk a másnap elébe.

A vasárnap jóval nehezebb feladatot tartogatott számunkra, hiszen a sorsolás szerint a topcsapatokkal még csak ezután néztünk farkasszemet! Reggel már mindannyiunk fejében a Csokonyavisontai ALC részére kidolgozott taktika járt, fegyelmezetten kihasználtuk a kínálkozó lehetőségeinket, elsősorban Najror és Priszlinger, valamint Deme szektorai eredményezték a 12-4 arányú újabb, immáron hatodik bravúrt. A lendület tovább vitte a szekerünket, de Priszlinger klasszisa feltétlenül kellett a sorrendben hetedik, az Erzsébetvárosi SE II. négyes fogatával megvívott 10-6 arányú ütközetben. Nyolcadik találkozónkon azonban sajnos a fáradtság jelei kezdtek mutatkozni rajtunk, a Mundial '93 FC SE II. ugyan megérezte ezt, de a kapitánynak ilyenkor bizony nem remeg a keze: Deme két megoldásból leadott lövése is utat talált a hálóba, befolyásolva ezzel a 9-7 arányú végeredményt. Kilencedik, egyben utolsó mérkőzésünkön a Marosvásárhely 6-10 arányban jobbnak bizonyult nálunk, Najror remeklése sem volt elegendő, elszenvedtük első vereségünket.

Azonban minden jó, ha a vége jó, legalábbis ezt tartja a népszerű közmondás. Nagyszerű érzés egy ilyen baráti szellemiségű, egymást segítő, összetartó és becsvágyó társaság sikereiért dolgozni, részese lenni! Úgy tűnik, mindezekhez a szerencsén túl eredmény is párosult, azaz a tavaszi fordulók után a dobogó legfelső fokáról, a feljutást érő első helyről várhatjuk az őszi folytatást. Gyenesnek és Olajosnak addig van ideje keményen edzeni, hiszen a fentiek alapján igen nehéz lesz bárkit kiszorítani.